HTML

A világ ahogy én látom

Az ókor nagy filozófusainak mintájára: kössük össze a természettudományokat, hiszen egymásra épülnek. Filozófiai, fizikai, kémiai, matematikai, biológiai, és gyakorlatilag bármilyen blog mindazoknak, akiket érdekel.

Friss topikok

Tudás

2010.07.26. 16:57 | Gabe1994 | Szólj hozzá!

Minél többet tanul az ember, annál kevesebbet tud.

Antoine-Laurent de Lavoisier

A fenti idézet elsőre talán értelmetlennek tűnik ,de azért próbáljuk meg megemészteni. Ábrázoljuk az ember tudását egy körrel! Minél többet tud az ember, ez a kör annál nagyobb lesz. Természetesen ez a kör egy végtelen síkon van, hiszen végtelen tudásanyag létezik a világon. Világos, hogy a körben lévő terület az ismert, a körön kívüli terület az ismeretlen tudásanyagokat jelöli. Azonban ott van még a kör kerülete. Egy kis sáv, amit tudunk is, meg nem is. A legegyszerűbb leírás erre, hogy ez az, amit nem tudunk, de tudunk a létezéséről. Szemléltetésnek vegyük Helly-tételét. Ez egy viszonylag ismeretlen matematikai tétel, aminek valószínűleg a kedves Olvasó még a nevét se hallotta, tehát eddig nem is tudott a létezéséről. Ez a körön kívül van. Azonban azután, hogy az ember elolvassa az előző mondatot, tudat alatt felteszi magának a kérdést: "Vajon mi lehet ez?". Minden ember feltesz magában tudat alatt rengeteg ilyen kérdést. Ha ezután elolvassa, hogy "Helly tétele szerint ha egy egyenesen felveszünk nem diszjunkt szakaszokat, akkor lesz egy közös pontjuk.", ugyan megtudott egy újabb dolgot, a kör területe megnőtt, azonban ezzel a kerülete is növekszik, mivel újabb kérdések támadnak fel az emberben: "Mi a rák az a diszjunkt?", "Hogy érti a közös pontot", "Hol alkalmazható ez a tétel", stb. 

Tehát rendelkezhetünk akármennyi tudással, mindig ott lesz a kör kerülete, ami ahogy nő a kör, úgy lesz egyre nagyobb.

Mértékegységek

2010.06.30. 23:47 | Gabe1994 | Szólj hozzá!

 Nem egy izgalmas vagy világmegváltó téma, de valamivel el kel kezdeni, most pedig úgyis unom magam rendesen, tehát a ma esti témáim a mértékegységek lesznek. 
Tehát először is mi az a mértékegység? A mindennapi kommunikációban gyakran használunk ilyen kifejezéseket: "Csak még 2 perc"; "5 centi híja volt"; "Hozz fél kiló kenyeret"; stb. Ezek a mértékegységek igazából viszonyítási alapok. Az összes mértékegység egy közös megegyezés szerinti alap. 1960-ban alkották el az SI-mértékegységrendszert, mely pontosan definiálja a leggyakrabban használt mértékegységeket. A pontos definíciókról itt olvashattok. Tehát amikor azt olvassuk, hogy egy test tömege 2,5 kg, akkor az azt takarja, hogy ennek a testnek a tömege megegyezik 2,5 db 3,9 cm magasságú illetve átmérőjű platina-irridium henger tömegével.

Fontos még szót ejteni az ún. prefixumokról. Ez a szó sokaknak ismeretlen lehet, pedig mindenki ismeri a kifejezéseket, amiknek a gyűjtőneve: mili-; centi-;kilo-;mega-; stb. A prefixumok segítségével osztható fel egy mértékegység több nagyságrendre. Ha ezek nem léteznének, akkor egy 3 tonnás autó tömegét úgy mondhatnánk el, hogy hárommillió gramm, vagy a cigarettásdobozra az lenne írva, hogy 0,006 gramm kátrányt tartalmaz. (Nem is beszélve a Republic együttes 16 millió gramm feketeszén c. számáról :P) A prefixumok az SI-rendszerben a 10 minden 3. hatványát, a számítástechnikában a 2 minden 10 hatványát jelentik. (Tehát 1 kilogramm=10^3 gramm, 1 kilobyte=2^10 byte)

Térjünk rá kicsit részletesebben az informatikai részére. Vegyünk egy gyereket, aki frissen letöltött a boltban frissen megvett játékát másolja fel egy pendrivera. Tegyük fel, hogy egy állományból áll a játék, melynek mérete legyen 4,5 GB. A gyerek rutinosan a fájlra kattint, majd gyors copy-paste, és nézzük az eredményt. A számítógép kiír egy eredményt, miszerint 5-10 perc míg az adat átjut az eszközre. A gyerek reakciója megjósolható: "de lassú ez a ***". DE nézzük csak meg jobban a dolgot. Az informatikában használt ún. buszok általában egszerre egy byte átvitelére képesek, ám ez egy USB busz, ami bitenként szállítja az adatot. Egy byte=8bit, tehát 4,5 Gbyte=36 Gbit. Nézzünk utána a giga- prefixumnak! Azt találjuk, hogy ez 10^9-szeres szorzó. Az egymilliárd. Az sok? Vagy nem? Ez a baj az emberi felfogással: Erősen konvergál az "Egy, kettő, sok" állapothoz, azaz ha mondasz egy embernek egy adatot, ami nagyon nagy, nem lesz képes felfogni azt a méretet. Ha azt mondom neked, hogy a Nap távolsága 150 millió km, az nem mond neked semmit. Viszont ha azt mondom, hogy a Nap távolsága annyi, hogy a leggyorsabb sportkocsival is 50 évig kéne menni megállás nélkül hogy odaérj... Ez már lehet, hogy felfoghatóbb. Tehát az adat továbbítása. Tegyük fel, hogy van egy kiskanalad, amibe belefér pontosan 1 gramm homok. Ez úgy körülbelül egy késhegynyit jelent. Vegyünk egy "gigagramm" homokot. Ez 1000 tonna, egy nagyobbacska domb. Ezt kéne a kiskanaladdal arrébbpakolni. Szerintem érezhető a nagyságrend. Tehát ne hibáztassuk szerencsétlen USB kulcsot, örüljünk, hogy ilyen gyorsan dolgozik nekünk.

Pár szó a blogról

2010.06.30. 20:35 | Gabe1994 | Szólj hozzá!

 Üdvözöllek a blogomon!
Pár szó arról, hogy mi is a célom:

Tisztázzuk először is a fogalom jelentését: a filozófus szóval nem azokra a bölcsészekre utalok, akik végigbuliznak öt évet a bölcsészkaron, majd megpróbálnak megélni a diplomájukkal. Ezalatt a kifejezés alatt másokra gondolok.

Sokak ismerik a nagy filozófusokat: Pythagorastól kezdve, egészen Galileiig. Amit ők csináltak, manapság lehetetlen lenne megvalósítani: egyszerre kutattak az összes egzakt tudomány területén, sőt, még a filozófia irányába is lépéseket tettek. A tudomány jelenleg olyan szinttel áll, amilyen szinten egy ember nem láthatja át az egészet; egyazon ember nem tehet világmegváltó lépéseket egyszerre a fizika, a matematika, és a csillagászat területén, hiszen egy élet nem elég ahhoz, hogy mindegyiket megtanulja az ember.

Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy ezek a tudományok szorosan fűződnek egymáshoz. Aki ért a fizikához, sokkal könnyebben megértheti a bolygók mozgását, egy matematikus tudni fogja mit kell kezdeni egy-egy fizikai képlettel; mindazonáltal bármilyen jó matematikus is az ember, nem fogja tudni megalkotni a kvantummechanika képleteit külön ismeret nélkül. Tehát egy-egy tudomány ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele lehet egy másik tudománynak.

Joggal kérdezhetitek, hogy akkor mi is ez a blog? Ha lehetetlen belátni az összes tudományt egyszerre, akkor miért próbálkozom ezzel? Leginkább azért, mert ugyan egyik tudományban sem vagyok profi, mindegyikhez értek annyira, hogy összefüggő képet alakítsak magamban róluk.

Pár dolgot azonban előre kell bocsátanom:
-Az itt leírt cikkek szubjektívek. Ha nem értesz velük egyet, ezt jelezheted, de elvárom, hogy a véleményedet kultúráltan fejezd ki. A bunkó, trágár, vagy a Netikettet egyéb módon sértő kommenteket törlöm/ignorálom. 
-A blog természetéből adódóan időnként fog tartalmazni idézeteket. Amikor írok egy cikket, és eszembe jut valami témába vágó bölcsesség, azt le fogom írni. Viszont azt sose tudhatom biztosan, hogy ami így kipattan a fejemből, azt korábban ki vetette már papírra. Tehát ahol egy "idézetet látsz" (de nincs forrás megjelölve) de véletlenül ismered az idézetet, ott jelentős segítség lenne, ha a véleménnyilvánításnál már leírt módon ezt jeleznéd nekem. Ebben az esetben pótlom a forrást.
-Ha egyéb hibát találsz, természetesen azt is szívesen fogadom, amennyiben kultúrált módon értesítesz róla.
-Jelenleg nem tudok sokat mondani a cikkek gyakoriságáról, amikor valami megosztható az eszembe jut, és van időm leírni, akkor írok.
-Elképzelhető, hogy időnként az eszmefuttatásaimon kívül mást is közzéteszek, de ezt majd meglátja aki akarja. (Nem kell félni, nem a "Ma reggel felkeltem, fogat mostam, és elmentem kutyát sétáltatni" típusú blogot írok...)
Fenntartom a jogot, hogy ezt a listát, amit akár szabályzatnak is tekinthetünk, az idő múlásával bővítsem.

Bocsánatot kérek az időhúzásért, további kellemes napot!
 

Címkék: bemutatkozás véleménnyilvánítás

süti beállítások módosítása