HTML

A világ ahogy én látom

Az ókor nagy filozófusainak mintájára: kössük össze a természettudományokat, hiszen egymásra épülnek. Filozófiai, fizikai, kémiai, matematikai, biológiai, és gyakorlatilag bármilyen blog mindazoknak, akiket érdekel.

Friss topikok

Mértékegységek

2010.06.30. 23:47 | Gabe1994 | Szólj hozzá!

 Nem egy izgalmas vagy világmegváltó téma, de valamivel el kel kezdeni, most pedig úgyis unom magam rendesen, tehát a ma esti témáim a mértékegységek lesznek. 
Tehát először is mi az a mértékegység? A mindennapi kommunikációban gyakran használunk ilyen kifejezéseket: "Csak még 2 perc"; "5 centi híja volt"; "Hozz fél kiló kenyeret"; stb. Ezek a mértékegységek igazából viszonyítási alapok. Az összes mértékegység egy közös megegyezés szerinti alap. 1960-ban alkották el az SI-mértékegységrendszert, mely pontosan definiálja a leggyakrabban használt mértékegységeket. A pontos definíciókról itt olvashattok. Tehát amikor azt olvassuk, hogy egy test tömege 2,5 kg, akkor az azt takarja, hogy ennek a testnek a tömege megegyezik 2,5 db 3,9 cm magasságú illetve átmérőjű platina-irridium henger tömegével.

Fontos még szót ejteni az ún. prefixumokról. Ez a szó sokaknak ismeretlen lehet, pedig mindenki ismeri a kifejezéseket, amiknek a gyűjtőneve: mili-; centi-;kilo-;mega-; stb. A prefixumok segítségével osztható fel egy mértékegység több nagyságrendre. Ha ezek nem léteznének, akkor egy 3 tonnás autó tömegét úgy mondhatnánk el, hogy hárommillió gramm, vagy a cigarettásdobozra az lenne írva, hogy 0,006 gramm kátrányt tartalmaz. (Nem is beszélve a Republic együttes 16 millió gramm feketeszén c. számáról :P) A prefixumok az SI-rendszerben a 10 minden 3. hatványát, a számítástechnikában a 2 minden 10 hatványát jelentik. (Tehát 1 kilogramm=10^3 gramm, 1 kilobyte=2^10 byte)

Térjünk rá kicsit részletesebben az informatikai részére. Vegyünk egy gyereket, aki frissen letöltött a boltban frissen megvett játékát másolja fel egy pendrivera. Tegyük fel, hogy egy állományból áll a játék, melynek mérete legyen 4,5 GB. A gyerek rutinosan a fájlra kattint, majd gyors copy-paste, és nézzük az eredményt. A számítógép kiír egy eredményt, miszerint 5-10 perc míg az adat átjut az eszközre. A gyerek reakciója megjósolható: "de lassú ez a ***". DE nézzük csak meg jobban a dolgot. Az informatikában használt ún. buszok általában egszerre egy byte átvitelére képesek, ám ez egy USB busz, ami bitenként szállítja az adatot. Egy byte=8bit, tehát 4,5 Gbyte=36 Gbit. Nézzünk utána a giga- prefixumnak! Azt találjuk, hogy ez 10^9-szeres szorzó. Az egymilliárd. Az sok? Vagy nem? Ez a baj az emberi felfogással: Erősen konvergál az "Egy, kettő, sok" állapothoz, azaz ha mondasz egy embernek egy adatot, ami nagyon nagy, nem lesz képes felfogni azt a méretet. Ha azt mondom neked, hogy a Nap távolsága 150 millió km, az nem mond neked semmit. Viszont ha azt mondom, hogy a Nap távolsága annyi, hogy a leggyorsabb sportkocsival is 50 évig kéne menni megállás nélkül hogy odaérj... Ez már lehet, hogy felfoghatóbb. Tehát az adat továbbítása. Tegyük fel, hogy van egy kiskanalad, amibe belefér pontosan 1 gramm homok. Ez úgy körülbelül egy késhegynyit jelent. Vegyünk egy "gigagramm" homokot. Ez 1000 tonna, egy nagyobbacska domb. Ezt kéne a kiskanaladdal arrébbpakolni. Szerintem érezhető a nagyságrend. Tehát ne hibáztassuk szerencsétlen USB kulcsot, örüljünk, hogy ilyen gyorsan dolgozik nekünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagkepem.blog.hu/api/trackback/id/tr422122070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása